Kezdőoldal
Felnőtt
Ki, mikor jár
Szabad hely
Ifjúság
Elérhetőség
Fotók
Játékszabály
Fórum
Szakmai rovat

Linkek

<<előzőoldal                 1. oldal                következő oldal>>

LEÜTÉS

  

A tollaslabdában az egyik legerősebb fegyver a leütés. Egy erős és jól helyezett leütésnek szinte nincs ellenszere. A labdát tenyeressel és fonákkal is le lehet ütni.

 

A leütés egy nagy erővel és sebességgel felülről lefelé irányuló ütés, amelyet az éles szög és meredekség okán igen nehéz visszaadni.

 

Leütésnél a labdát előrébb kell megütni, mint a magas kiemelés vagy beejtés esetén, és a labdát nem az ütőfej közepével, hanem attól valamivel feljebb kell megütni.

 

                      A leütés röppályája                                                          A megütés módja

  

A felugrásból való leütés még hatékonyabb fegyver, hiszen ekkor még nagyobb erővel és még meredekebben tudod megütni a labdát.

Tekintve, hogy ez a fajta leütés nagy felkészültséget és tudást igényel, kezdetben csak normál helyzetből üssél le, majd idővel felugrásból is próbálkozhatsz.

 

Valóban nagyon jó érzés, ha nagyot és jól tudsz leütni, és azzal könnyen és gyorsan pontot szerzel.

De ügyelj arra, hogy ne szaladjon el veled a ló.

 

A leütés sok energiát emészt fel, csak akkor üss le, ha arra valóban megfelelő a helyzet. Például, amikor az ellenfeled röviden vagy alacsonyan emel ki.

Feleslegesen ne fáraszd magad.

 

Tenyeres Leütés

 

A tenyeres leütés technikája – két kivételtől eltekintve - ugyanolyan, mint a magas tenyeres kiemelésé, és a tenyeres beejtésé, ezért ezt most már nem írjuk le újra.

 

A leütés a megütés pillanatában más, mint a fent említett ütések, azaz:

 

bullet

a labdát előrébb kell megütni, mint a másik két tenyeres ütésfajtánál

bullet

 a labda megütésekor a csuklót nagyon erőteljesen és teljesen „le kell csapni”,  „rá kell borítani a labdára”, hogy a leütés valóban erős és gyors, és kellően meredek legyen

 

Fonák Leütés

 

Talán ez az egyik legnehezebb ütés a tollaslabdában, nem is használják gyakran, itt is igaz, hogy ha lehet, inkább balra a fej felett átnyúlva, áthajlásból tenyeressel próbáld megütni a labdát.

 

A fonák leütés technikája mindenben egyezik a fonák kiemelésével, egy dolgot kivéve:

 

·        a fonák leütésnél is erőteljesebben kell lefelé csapni a csuklót, mint a kiemelés esetén

 

Fontos megjegyezni, hogy éppen a csukló teljes lefelé fordítása okán, a fonák leütést sem kell, valójában, gyakorlatilag nem is lehet, karból kivezetni.

 

 

Leütés Áthajlásból

 

A kiemeléshez és az ejtéshez hasonlóan, leütésnél is érdemesebb a tenyeresedet használni, mint a fonákot, azaz a baloldaladra érkező labdát, balra hajolva, az ütővel a fejed felett átnyúlva, tenyeressel leütni.

 

Ez annál is inkább ajánlott, mert ennél az ütésfajtánál a legnagyobb a különbség a tenyeres és a fonák ütés ereje, pontossága és hatékonysága között, természetesen a tenyeres javára.

 

A fonák oldalra való áthajlásból, átnyúlással való tenyeres leütés technikája teljesen hasonló a kiemelésével, de a tenyeres leütéshez hasonlóan, a csuklót a megütésnél itt is erőteljesen le kell fordítani a föld felé.

 

ISMÉT felhívjuk a figyelmet arra, hogy a csuklómozdulattól függ, hogy éppen kiemelsz, ejtesz vagy leütsz-e.

 

Az ütésekre való rákészülés mindegyiknél egyforma (értsd: a tenyeres oldali kiemelés, ejtés és leütés előkészülete egyezik és ugyanígy a fonák ütésfajtáké is egyforma) és legvégül az dönt, hogy milyen szögben, milyen sebességgel és az ütőfej mely részével ütöd meg a labdát.

 

HAGYD, hogy az ellenfél csak az utolsó pillanatban észlelje, mit is ütöttél.

 

<<előzőoldal                 1. oldal                következő oldal>>

                                                                                             Copyright © 2005    dtse@freemail.hu